Egyre szürreálisabbak a Fidesz választókat a szavazástól távol tartani próbáló rendelékezései. A folyamatosan buherált választói regisztrációnál alattomosabb, gyávább és cinkusabb törvénygányolást már régen láthattunk, pedig bő a választék. Vajon meddig kívánja szűkíteni a Fidesz a választásban eséllyel részt vevők számát?! És hányszor kell még hozzáigazítani a kotmányt az újabbnál újabb ötletekhez?

Az alapból értelmetlen és szükségtelen regisztráció napról napra egyszerűsödik: a 8 millió belföldi szavazó – illetve szavazójelölt – most már a levélben való regisztráció lehetőségeit is elbukhatja. Úgy tűnik, az a szűk kéthetes ablak, amit a nagylelkű királyi tanács eddig engedélyezett, megfejelve azzal a ravaszsággal, hogy nonszensz módon a beérkezést tette meg határidős végpontnak, még mindig hatalmas veszélyforrásnak tűnik a kormány szemében. Ezért a belföldi levelélben regisztrálás lehetőségét is kinyírja – egyedül a valószínűleg megbízhatóbb szavazóknak tartott – külhoniak számára tartaná meg.

Az indoklás legalább szabatosan egyszerű, tökéletes hiányával a legbeszédesebb: mert csak, b+! Nem indoklunk mi neked kicsi rigó, mit képzelsz?! Azon a ponton mi már túl vagyunk, hogy magyarázkodni kelljen nektek, büdös póroknak a szivatás miatt. Így jártatok, nyasgem!

Lassan ugyanolyan könnyű lesz a választásra regisztrálni, mint kitölteni a söralátét méretű adóbevallást.

Ezt az aktuális helyzetre kitalált buherálást természetesen sürgősen alkotmányba is kell foglalni, mielőtt az Alkotmánybíróság elfelejtené, hogy ő már nincs is, és beszólhatna. Be-be-beee, már benn van a legnemzetibb alaptörvényben, mehettek kapálni talárostól, lúzerek!

Nem mintha lenne jelentősége, az alkotmány már így is úgy néz ki, mint egy fideszes karácsonyi bevásárlólista, és csak az nem fújja bele az orrát a haverok közül, aki nem akarja.

Az újabb változtatás hatását természetesen nem nehéz kiszámítani.

A döntő többségnek (úgy 85%) nincs hozzáférése a ügyfélkapuhoz, és az oda való regisztrálás szintén nem egy pillanat műve. Valószínűleg csak pár százalék áll majd neki a szavazás miatt ilyet barkácsolni. Sokaknak, főként vidéken, se számítógépük, se világhálóhoz való hozzáférésük, se jártasságuk nincs.

De a személyes betámadás is nehezített pálya, mivel az átszervezések és összevonások után sok helyen a hivatalok megközelítése sem lett piskóta feladat, és így a lecke fel van adva az alapjog gyakorláshoz. És ezek a hivatalok természetesen munkaidőben, sokszor nem is minden nap, és nem egyszer csak pár órára állnak rendelkezésre.

Aki munkanélküli vagy nyugdíjas, annak legalább ideje van, és bőséges jövedelméből nyilván szívesen áldoz arra, hogy felüljön a buszra, vonatra, és elmenjen kivívni az alapjog gyakorlását Burokráciába. Hiszen ennyit igazán megtehet Kubatov Gábor és pártja kényelme érdekében, nem igaz?

A levélmegvonással azokról is levan így a gond, aki annyira öreg és beteg, hogy egy levelet azért még fel tudott volna adni, de egy ilyen utazós kalandba már nem vágna bele. Így tisztul a szép új világ: bétáknak és deltáknak coki!

Aki dolgozik, annak is lesz gondja elég, mivel, ha éppen nem a sarkon ütötte fel a jegyző a sátrát, akkor szabadságot kell kivennie ahhoz, hogy egyáltalán sorba állhasson. És most egy pillanatra vízionáljuk, amint a 8 millió szavazó-jelölt alattvaló szépen sorbaáll, hogy nyilatkozzék arról, amiről eddig a szavazás napján nyilatkozott: hogy igen, szavazok.

Az egész kisértetiesen emlékeztet a magánnyugdíjpénztárban maradás miniháborújára.

Mivel maga a választási regisztráció abszurd módon már maga is előregisztrációhoz van kötve, így a hivatali út kezd egyre kafkaibb színezetet ölteni. Még pár finomítás, és előre megkapjuk a szavazásra jogosult állampolgár-nindzsák másféloldalas névsorát.

Az, hogy a Fidesz tudatosan egyre inkább szűkíti a választásban eséllyel részt vevők arányát két dologra hívja fel a figyelmet:

A) Egyfelől jelzi, hogy a társadalom önvédelmi képessége és érdekérvényesítő ereje jelenleg a nullán áll. Alapjogainak gyakorlását ellenállás nélkül, kényelmesen akadályozhatja a kormányzat. Se intézményi fék vagy ellensúly, se általános ellenérzés nem nyom a latba. Nincs demonstráció, tömeges tiltakozás, csak némi felfüstölő morgás és fásultság. Valószínűleg tovább már nem fokozható az ellenzék impotenciája sem. Orbán pásztor minapi birkanyájas beszéde nem is lehetne aktuálisabb.

B) Másrészt a lépéssorozat mutatja a Fidesz egészen különleges félelmét a magas részvételi arányú szavazástól. Nagyon úgy tűnik, hogy a kincstári optimizmusból tolt, a realitást már régen maguk mögött hagyó győzelmi jelentésekben és ezek össznépi sorozatorgazmust kiváltó hatásában, már a párton belül sem hisznek. Nem marad más, mint „trükkök százait” bevetni a várható választói reakció hatásának csökkentésére.

Szomorú látni, ahogy ez a történet egyre kisszerűbb és szánalmasabb lesz. Méltatlan elbánás.

Vajon érdemlünk jobbat?

Ha tetszett, kövesd a Pézsmát a Facebookon is!