Senki ne mondja, hogy idehaza nem lehet szorgalommal előre jutni! És azt se, hogy ehhez évtizedekig kell gürcölni. A tehetség akár két hónap alatt is áttör, mint a szúróláng! A Századvég Alapítvány például alig pár hetes munkával keresett közel egymilliárdot (egész pontosan 933.695.905 Ft-ot), sőt, magáncégként alig egy év alatt kiütötte szinte a teljes magyar közigazgatási apparátust is a nyeregből. A kormányzat szinte minden fontos területen az ő szavaikon csüng.

És ezek a szavak valóban aranyat érnek. Az index számításai szerint egyetlen oldalnyi Szávadvég-tanulmány átlagára közel félmillió adóforint, ennyit ér meg nekünk oldalanként, hogy a minisztériumok munkáját vezetőink egy külsős céggel végeztetik.

És még mondják, hogy idehaza nincs lehetőség a kisvállalkozások számára, és nem becsülik meg a szellemi munkát. Pfhh... És azt se akarom még egyszer hallani, hogy elhúzódnak a kifizetések!

Történt ugyanis, hogy egy először visszavont, majd újra meghirdetett pályázat alapján, amelyen másodszorra már a Századvég egyedüli versenyzőként indult, a kormánnyal a kutatócég tavaly decemberben kormányzati tanácsadásra szerződött. Majd erre még idén februárban rátettek egy lapáttal, így összesen 3,1 milliárd forint került a kalapba 3 éves időtávra, amelyből most 2012-ben potom 1 milliárdért lehetett tanácsolni.

Az NFM szerint március közepén a Századvég még nem végzett munkát, és tanácsadóék is úgy nyilatkoztak, hogy egyelőre tájékozódnak a minisztériumnál, mit is kellene csinálni. Ami érdekes, ha azt tekintjük, hogy a munka elvégzésének határideje május 31. volt. De a cégnél az utolsó hetekben intravénásan beköthették a Red Bullt és tökükre viharlámpát akaszthattak. Mert úgy tűnik, rövid időn belül nem csak kopaszra tanácsolták magukat, hanem a tanácsok minőségellenőrzése és hasznosulása is egy bespeedezett turul sebességével viharzott át a teljes apparátuson, mivel június végére már át is utalták a Századvégnek a közel egymilliárd forintot a munkáért.

Na, ezt nevezem én hatékonyságnak! Ez már kérem, egyenesen pilótafülke-forradalom!

Látják, ez az igazi tehetséggondozás, nem a pedagógus életpálya. Tudni kell, mikor kibe érdemes fektetni. Ahogy például az egyenesen a Századvégtől érkező és kormányszóvivővé magasztosult Gíró-Szász András kifejtette a nehéz időszakban szükséges spórolásról:

 A fizika- és töri-tanár az bizony luxus. Viszont a pár hét alatt összeizélt oldalanként félmilliós tanácsadás, az maga a kenyér és kútvíz. A végső lemondás: fényevő aszkézis. Megmondta a Századvég-főnök is: a demokrácia pénzbe kerül. Hát ezt sajnáljátok tőlünk, b+?

Már csak egy bibi van. Az egyszeri polgár nyilván kíváncsi, hogy mégis miféle plazmasűrűségű bölcsesség lehet az, ami megér oldalanként félmillió forintot? Erről azonban a kormányzat hallgat. Mélyen.

Talán egészségügyi okokból, hisz a felkészületlen egyszerű elmét sokkszerűen érné a tudás ilyetén kiáradása. (Vagy elfelejtettük a bibliai Uzza esetét, akit már a szent szavakat tartalmazó frigyláda puszta érintése is megölt? Lásd: 2 Sámuel 6:3-7)

Amíg erről a szentségről és súlyos államtitokról nem hull le a lepel, addig csak a megbízás tárgya alapján találgathatunk, hogy miben is nyújtott a Századvég ilyen értékes segítséget. A szerződés alapján következő területeket ügyét mozdították elő: foglalkoztatáspolitika, közigazgatás, vagyongazdálkodás, uniós támogatások lehívása, szerencsejáték stratégia, postastratégia, Budapest-fejlesztési stratégia, határon túli magyarok helyzete.

Az utóbbi időszak sikersztorijai, nem igaz?

Upsz, jut eszembe, és ezek a figurák készítették fel Schmitt Pált is. Tudják, hogy a plágiumvádas interjúban eséllyel állja a sarat a keményen kérdező Obersovszky Péterrel szemben. Vagy hogy méltósággal viselje a  csiklandó nyelvcsapásokat? Már nem is emlékszem. Mindenesetre az eredmény: menekülés, médiatörténeti szégyen, majd végül csúnya zakó, lemondással.

De a mánál maradva: a legszebb az egészben, hogy olyan feladatokat szerveznek ki közpénzből egy külsős magáncégnek, amelynek ellátására maga az államaparátus szolgálna.

A híradásokból kirajzolódó kép ugyanis jelenleg a következő: az (alkotmánybíróvá emelt Stumpfhoz, kormányszóvivővé nemesült Gíró-Szászhoz, és a Heti Válasz vezetőihez) köthető Századvégnek közvetlenül Orbán Viktor adja a megbízást Habony Árpád közvetítésével. A cégtől visszaérkező stratégiát pedig Lázár János feladata átverni a minisztériumokon, amelyek így tulajdonképpen bedolgoznak a fentieknek.

De miért is jó mindez?

Két eset lehetséges.

1) Vagy a köztisztviselői, azaz na, izé, kormánytisztviselői kart, az alapos tisztogatás ellenére is, teljes mértékben átitatta a labanc-kór, és nem lehet rájuk bízni semmi szakmába vágót. Viszont itt ez a kis magáncég, amely olcsón, gyorsan dolgozik. Munkájuk minőségéhez és elfogulatlanságához kétség sem férhet. (Jobban belegondolva, a forradalmi lendülethez elég lenne csak őket megtartani.)

2) Vagy a centrális erőtér közepén elhelyezkedő, Mikulás-szindrómás Orbán ezáltal még közvetlenebb befolyással rendelkezhet minden kormányzást érintő kérdésre. Hiszen így kizárólag neki elkötelezett, tőle függő figurákon keresztül kell érintkeznie a világgal. Semmiféle szakértelem vagy lelkiismeret nem okozhat zavart az erőben.

Hiszen talán még emlékszünk: a magukról elfeledkezett külügyesek például nem tartották túl jó ötletnek az azeri baltás-pajtással üzletelni, a közigazgatási minisztérium szakértői pedig aggályosnak és alkotmány-ellenesnek gondolták a választási regisztráció ötletét. Ergo: megbuktak a zsinati vizsgán.

Noha Orbán határozottan megmondta, hogy a szakértelem humbugja helyett a döntések politikai aspektusát kell erősíteni. Márpedig ennek erősségét kizárólag egyetlen személy biztosíthatja...

Igen, eltalálták.

Most akkor ezért a zajmentes visszhangért tényleg olyan nagy ár lenne évente ez a koszos 1 milliárd forradalmi forint, és mind az a járulékos hatás, ami vele jár? (Mivel a forradalmi Magyarországon vagyunk, az természetesen fel sem merül, hogy ebből afféle Tocsik-pénzként visszajutna valamicske a pártkasszába is.)

Hm. Főúr, megfizetek!

___________________________________________

Update: az index helyreigazítást közölt, miszerint a Századvégben a kéthónap alatt az egymilliárdért nem csak döntés-előkészítési anyagokat gépeltek, hanem „tanácsadási tevékenység, valamint közvélemény-kutatási és projekt-menedzsmenti feladatok ellátása” is folyt. Bizony. Hát akkor ez így most már tényleg arányos, sőt, mondhatni „baráti” ár. A kutya nem vállalta volna kevesebbért, és a döntések is milyen jól sikerültek, ugye. Így már „Minden nagyon szép, minden nagyon jó,mindennel meg vagyok elégedve!”

Ha tetszett, kövesd a Pézsmát a Facebookon is!