Meglepően nagy a szülinapi tolongás a 25.-et titokban ünneplő Fidesz körül. Megemlékező cikkek, holnapi népi zarándoklat a kegyhelyhez. Maguk a szervezők pedig kádár-kori hagyományőrző játékkal kedveskedtek az állampolgároknak. Felelevenítették az „ellenzékbegyűjtősdi” nevű fogócskát, amelyben a hatalom egyenruhába öltözött macskái adott jeles nap előtt összefogdossák az ellenzéki egereket, hogy kicsit elbeszélgessenek velük a házban. Gyors sorsolást követően a Fidesz lett a fogó, a Hahások az egerek, és hogy teljes legyen az illúzió: idézés nélkül kora reggel ütöttek rajta a tizenéveseken, hogy ki az ágyból, megyünk rabosításra, ujjlenyomat, fénykép, beszélgetés, a hatalom látni kíván!

Hej, micsoda elégtétel lehet a volt kollegistáknak Grósz-álarcban ráküldeni a belügyet a jelen kollegistáira: „Ajándék, mellyel meglepem...”

- Na, megcsináltuk, fiúk?
- Meg, főnök, király vagy!
- 25 szutykos, rakkolós, pofázós, kordonbontós, menetelős kurva év, de megvan! Elértem, amit Magyarországon ember érhet el: enyém a foci és a politika!
- Zseni vagy, főnök!

Mondd, Viktor, létezhet ennél szebb ajándék? Hisz végre tiéd Kádár öregkori, összehugyozott mackónadrágja: a kontraszelektált „élcsapat”, a hű nyugdíjas-gyalogság, a lerongyolt gazdaság, a komisszárokkal megrakott, engedelmes kultúrpolitika, a dicsőséget doromboló házimédia, az állami lakájapparátus, a marionett-parlament, a kirohadt egészségügy, a fásult egyenoktatás, a menekülő értelmiség, a dühös fiatalság. Ez mind a tiéd! Micsoda nap!

Nem, nem pusztán te tetted ilyen széppé, ennyire nem vagy ügyes fiú, sokan, sokféleképpen alakították még ilyenné az elmúlt években. De a műre a koronát kétségkívül te tetted fel: te tűzhetted ki a gyertyákat és gyújthattad meg a csillagszórót: ez a posztkommunista romhalmaz a jubileumra tied lett egészen!

Hadjárata végén Nagy Sándor végigtekintett birodalmán, és sírva fakadt, mert nem maradt meghódítandó föld.

Mondd, most mi lesz veled, ó, Nagy Király?!

Ha tetszett, kövesd a Pézsmát a Facebookon is!